PTC utáni adózás

Az internetes jövedelemszerzés egyik speciális, terjedőben lévő formája az ún. PTC (paid to click) oldalak használata, melynek során a magánszemély az oldalon megjelenített hirdetések megtekintése után kap bizonyos pénzösszeget. Noha az „ingyen pénz” ígéretével sok csaló oldal is előáll (ezek általában arról ismerhetők meg, hogy irreálisan magas jövedelmekkel kecsegtetnek), léteznek stabil, ténylegesen is működő, a kifizetéseket rendszeresen teljesítő oldalak is (pl. Neobux, Clixsense).

A PTC-oldalakon történő regisztráció lehetőségét igénybe vevő magánszemélyek bevételszerzése a „hagyományos” bevételszerző tevékenységekhez képest atipikusnak tekinthető. A magánszemélynek a hirdetési folyamatban betöltött szerepe lényegében az, hogy a PTC-oldal által a szerződő partnerei (a hirdetésüket terjeszteni kívánó oldalak) javára kifejtett hirdetési szolgáltatásban „fogyasztóként” jelentkezik. A PTC-oldal arra vállal kötelezettséget, hogy a partnerei hirdetését meghatározott számú potenciális fogyasztóhoz eljuttatja. A PTC-oldalak működésének az az alapgondolata, hogy a hirdetési szolgáltatás egy megtekintőre jutó költségei előre kalkulálhatók. E költség ismeretében a PTC-oldal a tevékenységet akkor is nyereséggel végezheti, ha a kiadások egy részét - hirdetés-megtekintésenként 0,1-1 cent közötti összeget - az oldal közvetlenül a megtekintő részére fizeti ki. E költség tehát annak biztosítása érdekében merül fel, hogy a regisztrált személyek garantáltan megtekintsék a hirdetést.

Tényleges „szolgáltatásnyújtás” tehát csak a PTC-oldal és a hirdető vállalkozások viszonylatában érhető tetten. A magánszemély nem tekinthető a PTC oldal olyan teljesítési segédjének („alvállalkozójának”), aki a szolgáltatás nyújtásában közreműködik. A magánszemély a folyamatban ténylegesen végső fogyasztóként van jelen, annak ellenére, hogy ezen minőségét tőle „megvásárolják”.

Az Szja tv. 1.§ (3) bekezdése szerint - amennyiben törvény kifejezetten másként nem rendelkezik - a magánszemély minden jövedelme adóköteles.

Az Szja tv. alkalmazásában a magánszemély négy alapvető kategóriában szerezhet jövedelmet: ún. nem önálló tevékenységre tekintettel; önálló tevékenység útján; az előzőekbe nem sorolható egyéb bevételként; illetve a törvényben meghatározott elkülönülten adózó jövedelmek formájában:

• Nem önálló tevékenységnek az Szja tv. 24.§-ában felsorolt jogviszonyokban - többek közt munkaviszonyban és más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokban (köztisztviselői, közalkalmazotti, szolgálati jogviszonyban), társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként stb. - végzett munka minősül.

• Azon tevékenységek, melyek nem sorolhatók a nem önálló munka körébe, ún. önálló tevékenységnek minősülnek [Szja tv. 16.§]. Az önálló tevékenység lényegét tekintve valamely más személy javára ténylegesen kifejtett olyan szolgáltatói tevékenységben (termékértékesítésben, szolgáltatásnyújtásban) nyilvánul meg, amely a magánszemély tartós, tevékeny közreműködését kívánja meg.

• Az önálló tevékenység bevételét az Szja tv. 28.§-a szerinti ún. egyéb jövedelmektől az különbözteti meg, hogy ez utóbbiak olyan eseteket foglalnak magukban, amelyek a bevételt megszerző személy aktivitását nem kívánják meg, hanem a bevétel megszerzésére pl. más jogviszonyon alapuló járulékos jogosultság alapján vagy olyan egyéb körülmények alapján kerül sor, amelyek a magánszemély vagyonában passzív vagyonnövekedést eredményeznek.

• Az elkülönülten adózó jövedelmek típusait a törvény tételesen sorolja fel [Szja tv. Harmadik rész X-XV. Fejezet].

A 3.2. pontban már említett Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ kód) szerint a ’Hirdetések elolvasása’ - a jegyzék jelenleg hatályos állapota szerint - elnevezés szerint nem sorolható be tevékenységként (ellenkező esetben ad absurdum egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás formájában is végezhető lenne).

A PTC-oldalak útján szerzett bevétel a megszerzésének körülményei alapján - kiemelve, hogy nem mutatja az önálló tevékenység jegyeit, mivel a magánszemély nem fejt ki szolgáltatásnyújtásként értékelhető tevékenységet - a fenti kategóriák közül leginkább az egyéb jövedelmek kategóriájába sorolható be.

Az elmondottakból következően a magánszemélynek nem kell adóalanyként (ún. „adószámos magánszemélyként”) bejelentkeznie és adószámot kérnie, illetve - végső fogyasztóként - nem válik az általános forgalmi adó alanyává sem (számlaadásra nem lesz kötelezett).

Az egyéb jövedelem az összevont adóalap részeként adóköteles. A jövedelemből az adóalapot az adóalap-kiegészítés szabályának figyelembe vételével kell megállapítani. A 2012-es adóévtől az összes jövedelem 2 millió 242 ezer forint feletti részét kell az adóalap-kiegészítéssel növelni („szuperbruttósítani”), melynek eredményeként a jövedelem 1,27-szeresét kell adóalapnak tekinteni. Az adó mértéke az adóalap 16%-a.

Az összevont adóalap adóját adóelőlegként kell megfizetni. Ha a bevétel juttatója nem belföldi illetőségű, s ezért az Art. 178.§ 18. pontja szerint nem minősíthető olyan kifizetőnek, aki az adóelőleg-levonásra kötelezhető lenne, akkor az adóelőleget a magánszemélynek kell negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetnie.

Ha a kifizető belföldi illetőségű, az adóelőleg megállapítására és levonására (befizetésére) a kifizető köteles.

A járulékkötelezettségek a Google AdSense regisztrációval kapcsolatban az előző pontban már részletezettekhez hasonlóan alakulnak: a fentiek szerint a PTC oldalakon való regisztráció sem tekinthető olyan „munkavégzésre irányuló jogviszonynak”, amely alapján a magánszemély „személyes munkavégzésre” lenne köteles, ezért a magánszemély ebben az esetben sem válik biztosítottá, és nem kell a Tbj. szerinti járulékokat fizetnie, hanem ezen jövedelmet is az egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli. [lásd a 3.4-3.7. pont alatt leírtakat]